Az energia alfája és omegája: A mitokondrium
Minden kétséget kizáróan elérkeztünk a legizgalmasabb biohacking témához: az életerő forrásához, illetve ahhoz a különleges valamihez, ami előállítja számunkra az energiát és a hőt. Tulajdonképpen ez mindennek az alfája és az omegája. Amikor az életminőség javítása érdekében különböző hackeket alkalmazunk, gyakorlatilag az életerőt szolgáltató mitonkondriumokra próbálunk meg hatást gyakorolni.
Ezek a parányi kis sejtszervecskék szinte minden emberi sejtben megtalálhatóak és folyamatosan szolgáltatják az energiát a testünknek.
- Egy átlagos felnőtt mintegy 35 billió sejttel rendelkezik. Minden egyes sejtben átlagosan néhány ezer mitokondrium található (érdekes tény, hogy a petesejtben megközelítőleg 100.000 db van, míg a vörösvérsejtben egy sincs, mert ez a sejt felelős az oxigén szállításáért, és nem lenne túl hatékony, ha elhasználja közben)
- Minden egyes mitokondriumban kb. 320.000 db ATP-szintetáz, azaz nanomotor található (ezek a motorok kb. 3000 fordulat/perccel dolgoznak folyamatosan)
- A mitokondrium a bevitt tápanyagokból és oxigénből: ATP-t, metabolikus vizet, hőt és CO2-t állít elő.
Az összes, korábban tárgyalt témánk kapcsolódik valamilyen formában a mitokondriumokhoz. Optimalizálják a működésüket, serkentik a termelődésüket, vagy épp lassítják a megsemmisülésüket. A biohackingen belül létezik egy mitohackernek nevezett irányzat, ami célirányosan teszi mindezt, de bármit teszel az életminőséged javulásáért, azzal hatsz a benned található mitokondriumokra is, szóval minden biohacker egyben mitohacker is.
Mi is az a mitokondrium és hogyan működik?
A mitokondriumra tekinthetünk úgy is, mint egy velünk szimbiózisban élő mini univerzum, amelyben a mi sejtjeink apró kis házakat szimbolizálnak, ebben pedig a mitokondrium a lakó, aki létrehozza az éltető tüzet.
Egyes elméletek szerint a mitokondrium őse egy heterofób, aerob baktérium lehetett, amit az ős-eukarióta sejt bekebelezett, azonban valamiért nem emésztette meg, hanem szimbiózisra lépett vele. Az elmélet hitelességét erősíti, hogy a sejtszervecske kettős membrán-szerkezetű, rendelkezik fehérjeszintetizáló rendszerrel és saját DNS-sel. Azonban ma már külön-külön életképtelenek lennének, mert a szimbiózis során a sejt átvette a mitokondrium számára szükséges fehérjék előállításának egy részét.
A mitokondrium sematikus rajza, és a benne lezajló kémiai folyamatok vázlata:
A mitokondrium külső membránja henger vagy gömb alakot vehet fel, míg a belső membrán egy redőzött, nagyobb felületű határt képez. A belső membránon belül található a gélszerű alapállomány, a strukturált víz, ami negatív töltéssel bír. Ezzel szemben a két membrán közötti tér töltése pozitív. Ezért tud egyfajta akkumulátorként működni a mitokondrium.
Az alapállományban játszódik le a cukrok és zsírok oxidációja, amelynek eredményeként a citromsav ciklusból nagy energiájú, igen reaktív elektront hordozó NADH- molekula és CO2 szabadul fel.
Miközben a nagy energiájú elektron áthalad a légzési lánc komponensein, energia szabadul fel, ami protonpumpaként hat és kilöki az alapállományból a membránok közötti térbe a protont.
Így alakul ki a potenciálkülönbség a belső membrán két oldala között. A létrejövő protongradiens mentén a protonok visszaáramolnak a membránhoz, és egy ATP szintetáz molekulán keresztül visszajutnak az alapállományba. Ez a visszaáramlás, mint egy turbinalapát esetében energiát szabadít fel, azaz ATP-t termel.
(Természetesen a mitokondrium a protongradienst nem csak ATP termelésre használja, de a folyamatok mintegy 90%-ában ez a végtermék.)
A mitokondriumok működésének megismerése és megértése új lehetőségeket nyit az orvostudományban is. Egyre több kutatás fűződik ahhoz, hogyan lehet stimulálni a mitokondriumokat, vagy hogyan függnek össze a mitokondriumok genetikai mutációi és a rákos megbetegedések. A téma legismertebb kutatója Douglas C. Wallance, genetikus, evolúciós biológus.
Az, hogy egyre támogatottabbak a mitokondriális kutatások, jól jelzi, hogy beszélni kell a témáról.
Most, hogy már nagyjából megismerted a mitokondrium működését, és szerepét nézzük meg, hogy az egyes biohacking területekkel hogyan függ össze.
Hogyan hathatsz a mitokondriumra?
A fentiek ismeretében bizonyára nem fog meglepni, ha azt mondom, hogy a mitokondriumok működése és mennyisége jelentősen csökkenthető olyan tényezőkkel, mint:
-az alkoholfogyasztás
-a dohányzás
-a mozgásszegény, ülő életmód
-a természetes fény hiánya
-a stressz
-a túl sok vagy a túl kevés edzés
-a regeneráció hiánya
-a különböző mesterséges és mérgező anyagok szervezetbe juttatása (pl. élelmiszeripari adalékanyagok)
Táplálkozással:
A táplálkozás, légzés vagy a bőrkontakt során szervezetbe bejutó anyagok bekerülnek a testben lejátszódó körforgásokba, és így eljutnak a mitokondriumokba is. A nem megfelelő minőségű anyagok “befüstölik”, vagy akár el is tömíthetik a mitokondriumban található nanomotorokat, ami hatásfok csökkentést, vagy megsemmisülést eredményez. A kevésbé rossz eset melléktermékei pedig a szabadgyökök, amelyek további életellenes folyamatok indikátoraiként rodeóznak a testedben.
Kutatások bizonyították, hogy a szénhidrátok is ilyen hatással vannak a mitokondriumokra, ezért érdemes inkább az egészséges zsírok fogyasztására törekedni, amelyek tiszta energiaforrásként működnek. A zsírok oxidációja nem jár szabadgyök termeléssel, míg a szénhidrátoké igen.
Általános elvként törekedj arra, hogy minimalizáld az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását, és részesítsd előnyben a friss, minőségi hozzávalókat. (a témáról bővebben az augusztusi cikkekből és videókból tájékozódhatsz)
A táplálkozás része a folyadékfogyasztás is. A mitkondriumok esetében ez egy igen érdekes kérdéskör, hiszen a lejátszódó biokémiai folyamatok révén igazából előállítja a szükséges mennyiségű vizet. Egyes számítások szerint ez az újra és újra előállított vízmennyiség 7.000 liter is lehet naponta.
Ettől függetlenül, a jó minőségű tiszta vízre szüksége van az emberi testnek, hiszen számos élettani folyamatban részt vesz. És mint tudjuk jól a vese munkájának, a légzésnek vagy az izzadásnak köszönhetően van veszteség is jócskán, amit pótolni kell.
Amit érdemes a vízzel kapcsolatban megjegyezni, hogy a mitokondriumokon is átáramlik az elfogyasztott víz, amelyben természetes módon deutériumcsökkentett víz keletkezik. A deutérium a hidrogén nehéz atomja, ami méreténél és reakcióképességénél fogva játszi könnyedséggel roncsolja szét a nanomotorokat.
Az életkor előrehaladtával a mitokondriumok szaporodása természetes módon lassul, azért megfontolandó a védelmük akár a deutériumcsökkentett víz fogyasztásával is. A téma egyik legismertebb szakértője dr. Somlyai Gábor, akinek a fő szakterülete a rákgyógyítás.
Edzéssel:
Az ember arra született, hogy mozogjon. Napjaink életmódja viszont egyre kényelmesebb, és egyre mozgásszegényebb. Ennek köszönhetően a testünkben mindenféle kompenzációs folyamatok zajlanak, ami nem mindig pozitív eredményű. Sőt.
Ezért is fontos a rendszeres, mértékletes edzés.
A fokozatosan növelt intenzitású mozgás arra ösztönzi a mitokondriumokat, hogy szaporodjanak gyorsabban, hogy a rendszeresen jelentkező energiahiányt kompenzálni tudják.
(És ezért nincs értelme havonta egyszer megszakadni, hiszen itt a kulcsszó a rendszeresen jelentkező igény.)
Fénnyel:
A vörös fény serkenti a mitokondriumokban az ATP-szintézist, a regenerációt és csökkenti a gyulladásos folyamatokat.
A 670nm körüli hullámhosszon a vörös fény hatással van a strukturális vízre, és csökkenti a viszkozitását (folyékonyabbá teszi). Ennek köszönhetően a mitokondriumban működő ATP-szintetáz nanomotorok nagyobb fordulaton tudnak dolgozni, mert kisebb a belső súrlódás, a közegellenállás. A hatásmechanizmusa az Ulmi egyetem kutatói, Andrei Sommer vezetésével jöttek rá.
Sőt, azt is bizonyították, hogy az oxidatív stressz révén létrejövő szabadgyökök is a strukturális folyadékra hatva gátolják az ATP-szintetáz működését.
Ha tudatosan használod a fény hatásait, akkor Te is optimalizálhatod a mitkondriumok működését, gyorsítva az ATP termelődést.
(Júniusi témánkban ezt részletesen kifejtettük!)
Alvással:
A mitokondriumok hatékonyságára komoly hatással van a regenerációs képességünk. A melatonin hormon nem csak a pihentető, mély alvásért felelős, hanem azért is, hogy a sejtszervecskék optimálisan működjenek.
Érdemes odafigyelned a cirkadián ritmusodra, és megfelelő mennyiségű és minőségű alvást, azaz regenerációs időt biztosítani a testednek.
Légzéssel:
Mivel a légzés, azaz az oxigén-széndioxid csere közvetlen hatással van a mitokondriumokra nem mindegy, hogy milyen hatékony a légcseréd.
A helytelen légzéstechnika a két létfontosságú gáz ideális arányának tartós megváltozásával jár.
Hipoxiás légzőgyakorlatokkal mesterséges oxigénhiányt tudsz generálni, ami a mitkondriumok számának gyarapodásához vezet, hogy minden egyes oxigén molekula felhasználásra kerülhessen.
Mint láthatod, számtalan apró részlet van a mindennapokban, amivel képes vagy hatni a mitokondriumokra.
Ebben a hónapban pedig részletesen kivesézzük, ezeket a lehetőségeket a téma legismertebb szakértőivel!
