Az éltető fény
Tankold fel a szervezeted napenergiával!
A napfény nemcsak megteremti és fenntartja az életet, hanem szabályozza is azt!
Tartalom
- A napfény szabályozó hatása
- A D-vitamin gyár
- Túlzásba lehet-e vinni a D-vitamin termelést?
- A napfény energiatermelő képessége
- A napfelkeltézés
- A kék fények szabályozása
- Napfürdőzés
- Fényterápia
Noha mostanában a Napnak elég rossz a marketingje, hiszen olyan csúfságokkal hozzák párhuzamba, mint a bőrrák vagy az öregedés, alapvetően tisztában kell lenned azzal, hogy ennek a csillagnak köszönhető a Föld összes élő szervezete.
Napfény nélkül nem lenne világosság, meleg, oxigén (fotoszintetizálás) és semmiféle élet.
A napfény szabályozó hatása
Talán már hallottál a cirkadián ritmusról, vagyis a „biológiai órádról”. Ez nem más, mint az egy napon belül ciklikusan ismétlődő, eseményekhez való alkalmazkodási képesség. Ennek az egyik legfontosabb indikátora a napfény, ami segíti az élőlények belső időmérését, hogy reagálni tudjanak a környezeti körülmények szabályos változásaira, mint a napszakok váltakozásaira.
(Illetve hosszabb távon az évszakok sorozatára, az árapályhoz, a holdciklusokhoz…)
A cirkadián ritmusod alvetően meghatározza az alvási és táplálkozási sémáidat. Azaz például normál esetben az ember a sötét beálltával aludni tér, míg napközben aktív. (Ezt persze napjainkban sokszor felborítják bizonyos tényezők…)
Sőt, a kutatások arra is találtak már bizonyítékokat, hogy a belső testhőmérséklet, az agyhullámok aktivitása, a sejtregeneráció, és a hormontermelés is napi ritmusunkhoz igazodik.
Persze többről van szó, mint a sötétség és a világosság váltakozásáról. A napból érkező fény beesési szögtől függően különböző frekvencia tartományokat tartalmaz, ami jelzésértékű a szervezet számára.
Ha az embernél maradunk, akkor a napfelkelte az egyik legfontosabb időszak. Az első napsugarak leginkább kék, zöld, vörös és infravörös fényeket tartalmaznak. Ezek közül is a kék az, ami beindítja a test ébredését, a kortizoltermelés serkentésével.
A hajnali napfény áldásos hatása, hogy ilyenkor még az UV-fények nem jelennek meg a spektrumban, így a szervezet fokozatosan tud hozzászokni a fényhatásokhoz.
Az UV-A tartomány kb. 1-2 órával napfelkelte után jelenik meg (évszaktól és földrajzi elhelyezkedéstől függően), majd az UV-B sugarak nagyjából 10-és 14 óra között érik el a földfelszínt. Ebben a tetőzési szakaszban a teljes fényspektrum jelen van a föld felszínén (kivéve az ionizáló, DNS károsító UV-C sugarakat, amelyek elnyelődnek az ionoszférában), azaz az IR és az UV tartományok atmoszférán átjutó részei is mérhetőek és kifejtik hatásukat.
Majd koradélután, ahogy a Föld forog, ez elkezd lecsengeni és eltűnnek az UV-B, majd az UV-A sugarak. Végül napnyugtával a látható kék fény is szétszóródik. Ennek a haranggörbének köszönhetően tudja a szervezeted beállítani a hormontermelést, ami az esteledéssel leállítja a kortizol termelést, és elkezdi a regeneráló pihenésért felelős melatonint felszabadítani.
Persze itt még nem áll meg a sor, hogy miért is van szükség napfényre!
A D-vitamin gyár
Egészen biztosan hallottál már arról, hogy a napfény hatására D-vitamin képződik a bőrben. Ez elsősorban a rettegett főgonosz, az UV-B sugárzás hatására történik meg.
A D-vitamin az egyik legsokoldalúbb, már-már hormonszerű anyag a testünkben. Nagyjából mindenre hatással van:
- a csontok és a fogak növekedésére,
- a foszfor és a kalcium megfelelő felhasználására,
- támogatja az immunrendszert,
- szerepet játszik az izomnövekedésben (katalizálja a fehérjeszintézist),
- hatással van az ideg-izom kapcsolat funkciójára,
- szabályozza a tesztoszteron szintet,
- hatással van az izomrost növekedésre és regenerációra,
- és bizony összefüggésben áll a légzőszervi megbetegedésekkel is (lásd a nulladik dolog, amit a Covid betegeknek ajánlottak, az a D-vitamin szedése)
A D-vitaminnak két fajtája van: a D2- és a D3-vitamin. A D2 elsősorban növényekben, míg az egyébként biológiailag aktívabb, bennünk is jobban hasznosuló D3 az állatokban fordul elő. Illetve a napfény is ennek a D3-vitaminnak a képzését stimulálja a bőrödben.
A D-vitamin szükségletet csak táplálkozással szinte lehetetlen biztosítani a szervezet számára, illetve a kutatások is abba az irányba mutatnak, hogy az élelmiszerekkel bevitt D-vitamin nem tud olyan jól hasznosulni, mint a saját magad által előállított.
(Tehát a napfény nemcsak beindítja a tested, hanem az egyik legfontosabb vitamint is biztosítja számodra… kell ennél több ok egy finom napfürdőzéshez?)
Túlzásba lehet-e vinni a D-vitamin termelést?
Ahogy a cikk elején utaltunk rá, a napfénynek elég rossz a PR-ja. Ennek egyik oka, hogy nagyon is túlzásba lehet vele esni, bár ilyenkor a napégés és napszúrás okozta problémák az elsődleges károsító tényezők és nem a D-vitamin szintetizálása.
Viszont a táplálékkiegészítőkkel át lehet esni a ló túloldalára.
Mivel a D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, így a hosszútávú tárolása nagyon is megoldott a szervezetben, azaz képes felhalmozódni. A rendszeres, nagydózisú D-vitamin pótlás felborítja a kalcium háztartást. Tömeges jelenlétében több kalciumot tud felvenni a szervezet az élelmiszerekből is, sőt a csontokból is képes kioldani azt. Ez pedig olyan tünetekhez vezethet, mint
- az émelygés, hányás, étvágytalanság
- a túlzott szomjúságérzet
- a gyengeség
- a fejfájás,
- a vesekő kialakulása,
- de előfordulhat vesekárosodás és veseelégtelenség is, köszönhetően a nagy mennyiségű, gyakori vizeletürítésnek.
Mielőtt azonban visszavonulót fújnál, nem árt, ha tudod, hogy hazánkban az emberek többsége D-vitamin hiányos. Ez köszönhető az életmódnak, a földrajzi elhelyezkedésünknek és még számos egészségkárosító szokásunknak. Ahhoz, hogy a fenti problémákat észleld magadon: brutális D-vitamin mennyiségre van szükséged.
Egy átlagos felnőttnek 2-4000 nemzetközi egység az ajánlott napi beviteli mennyisége. Ehhez képest még egy egyszeri 50.000 NE-s adag sem okoz panaszokat a legtöbb embernek (ez persze nem jelenti azt, hogy most igyál meg egy üvegnyi D-vitamint!)
Viszont tudd, hogy akut vagy krónikus túladagolás is elérhető a táplálékkiegészítők és a napozás kombinálásával, ha nem vagy mértékletes.
A napfény energiatermelő képessége
Noha önmagában a fényevés kevés az életben maradáshoz, új kutatások már bizonyították, hogy a napfény vörös spektrumainak hatására az emberi sejtek is képesek ATP-t termelni. Az ATP pedig a sejtmotorban, a mitokondriumban hasznosulva energiává válik.
Ezért is tapasztalhatod, hogy egy kiadós napozás után kevésbé vagy éhes.
Maga az energiatermelés a fénnyel elnyelődő fotonoknak köszönhető, ami a növények esetében például a víz O2 és H+ ionra bontásával egy izgalmas kémiai reakciósorozatot, a fotoszintézist indítja el.
Nagyjából így zajlik a folyamat:
CO2 + H2O + Energia (napfény) à Szervesanyag (glükóz) + O2
Természetesen te nem fogsz a napfény hatására glükózt termelni, de a fotonok kölcsönhatásba lépnek többek között a testedben keringő glükózzal, fehérjékkel, és az oxigénnel is, ami beindítja az ATP termelődést a sejtlégzés nevű folyamatban.
Ami pedig így fest:
Szervesanyag + O2 à CO2 + H2O + ATP (energia)
Azaz a sejtlégzés során, a napenergiából nyert, szerves anyagokban eltárolt energiát szabadítjuk fel, és alakítjuk át a szervezetünkben tárolható és felhasználható formára, azaz ATP-vé. A napfürdőzés során pedig ehhez a kémiai reakciósorhoz plusz fotonokat tudunk begyűjteni.
Tiszta őrület, hogy ha belegondolsz, az élelmiszereinken keresztül is a napfény energiáját hasznosítjuk!
Most, hogy már látod, a napfényre milyen nagy szükséged van, lássuk hogyan is kell jól használni!
A napfelkeltézés
A Nappal kelni az egyik legegyszerűbb biohacking módszer. Mivel ilyenkor még nincsenek UV sugárzások, a fényspektrumban fényvédő krémek nélkül élvezheted ki az első napsugarak testet és lelket energetizáló sugarait. Kiváló hatással van a cirkadián ritmusra is, ha a Naphoz igazítod a belső órád.
Már néhány nap után észre fogod venni, hogy egyre könnyebben kelsz reggel, és a nap folyamán is vitalizáltabb leszel.
Hogyan csináld?
Állítsd be az órád napfelkelte időpontja elé egy kicsivel, és kelj is fel az ébresztőre. Évszaknak megfelelően öltözz fel, és menj ki sétálni, vagy csak ülj ki a teraszra. Élvezd a város csendjét, az ébredező természet hangjait és természetesen az első napsugarakat. Egy 20-30 perces séta után pedig belevághatsz a napi teendőidbe!
A kék fények szabályozása
Ahogy arról már korábban beszéltünk, a kék fény stimulálja az éberségért felelős kortizol hormon termelődését. Ezért napnyugta után korlátozd (szüntesd meg) a téged érő kék fényeket.
Már 1-2 nap után tapasztalod majd, hogy az alvásod pihentetőbb, a bioritmusod kiegyensúlyozottabb. (korábban el fogsz álmosodni, de nem baj, mert ugye másnap úgyis korán kelsz a napfelkeltézéshez…)
Hogyan csináld?
Lehetőség szerint száműzd a kütyüket az ágyból, a TV-t a hálószobából, de legalábbis használj rajtuk kékfény-szűrő programokat (pl. Iris, F.Lux) vagy sárga lencséjű szemüveget.
Napnyugta után kerüld a mesterséges fényforrásokat, és inkább használj narancsszínű vagy vörös izzókat. Azaz akármilyen ultraszuper, környezetbarát dolog is a LED világítás, gátolja a melatonin termelődését… Próbáld ki a sólámpát vagy a gyertyafényt az esti tevékenységekhez (és még a villanyszámládon is spórolhatsz).
Napfürdőzés
A napozás kellő rutin nélkül fájdalmas és valóban öregítő, rákkeltő hatású leégéssel végződhet, ha a bőröd nincs hozzászokva.
Mivel a D-vitamin termeléshez az UV-B sugárra van szükség, ami a legégés fő okozója, két dolgot tehetsz:
- edzed a bőröd a néhány perces napozástól a hosszabb etapokig fokozatosan, vagy
- fényvédőket használsz – amelyek gátolják a D-vitamin termelést
Hogyan csináld?
Gondold át, vagy vizsgáltasd meg a bőrtípusodat. Kezdd el a gyakorlást az alacsonyabb UV erősségű időszakokban, és kezdetben csak 3-5 percet tölts csúcsidőszakban a napon. A napfelkeltézés például kiválóan javítja az UV toleranciát.
Ezen felül szintén érdemes a D-vitamin hatékony termelődéséhez omega-3 zsírsavakban gazdag ételeket fogyasztani (pl. tengeri halakat, belsőségeket, halolajat) és minimalizálni a gyulladásfokozó növényi olajak használatát.
A D-vitamin termelődését nyomon követheted appokkal is, amelyek jó közelítést adnak a napi ajánlott mennyiség lekövetéséhez. Ilyen pl. a D Minder is, ami iOS-re és Androidra is elérhető.
Fényterápia
Ma már számos terápiás eszköz is elérhető, mint a Bioptron- és az infralámpa, vagy épp a soft lézerek. Ezek az eszközök különböző spektrumú fényhullámokat bocsájtanak ki, amelyek a szövetek különböző mélységű szintjeibe tudnak behatolni és ott kifejteni áldásos hatásukat.
A különböző megoldások a bőrproblémáktól kezdve a szervek vagy az ízületek gyógyításáig, sokféle panaszra adnak enyhülést, sőt a hangulatingadozásokra és a depresszió kezelésében is hatékony lehet.
A hosszabb hullámhosszú és a látható vörösfény tartományok nemcsak az ATP termelést fokozzák a sejtekben, hanem az antioxidánsok előállítását is. A fény enyhe stresszforrásként funkcionál, ami beindítja az öngyógyító mechanizmusokat.
2015-ben Dr. Lam készített egy depresszióval kapcsolatos kutatást, melyben:
- az egyik csoport naponta 30 percet töltött egy 10.000 lux fényáramú fényforrás közelében /ez kb. a reggeli napfény fényereje/
- egy másik antidepresszánsokat szedett minden nap,
- volt egy kombinált csoport, akik a fényforrást és a gyógyszereket is kapták és
- természetesen egy placebo csoport is szerepelt a vizsgálatban.
8 hét elteltével izgalmas eredmények születtek:
- a gyógyszeres kezelésen átesettek 29%-a érezte jobban magát,
- a fényterápiás csoportban 50%-os volt a javulás, míg a
- kombinált csoport 76%-a érezte magát jobban.
Hogyan csináld?
Olvass a téma után, és kérd ki orvosod véleményét, hogy az adott problémára ő milyen fényterápiás eszközt és milyen intenzitású kezelést javasol!
A napfény az egész életedre hatással van. Egyaránt szerepet játszik a mindennapi ritmusban és a szervezet önfenntartó és gyógyító mechanizmusaiban. Ezért is kell megtanulnod mértékletesen és helyesen használni!
